Bejelentés


SwordArtOnline


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








Unalmas. Ezzel a szóval tökéletesen jellemezni lehet az életemet. Esvald vagyok. 16 éves. Nem rég vettem fel ezt a nevet. Az eredetit semmiképp sem akartam használni. Az túlságosan is borzalmas volt.. Apám biztos akkor találta ki, mikor részeg volt. Mondjuk ehhez nem kellett különösebb véletlen egybeesés. Ő ugyanis szinte mindig részeg. Ha nem, akkor a kocsmában van, és iszik. Vagy fönt a lakásban és terrorizál engem és az öcsémet. Nem tudom meddig bírom még, hogy meg se lehet itt maradni, csak ha bezárkózunk és videójátékokkal játszunk. A játékok világában legalább érzem valakinek magam. Nem csak egy hulladéknak, ami semmire sem jó, amit apám egyfolytában hangoztat. Van egy öcsém is, őt én védelmezem. Még csak 10 éves. Még mindketten iskolába járunk. Nem vagyunk a legjobb tanulók. Szerintünk az iskola unalmas. Mi játszani akarunk. Csakis a videójátékok világában érezhetjük jól magunkat. De egy idő után az is unalmas. Mint például most. 2022 van. Szeptember vége. Semmi új játék nincsen. A régieket már mind kivittük. Nem is egyszer. Nincs mit csinálni. Továbbra is lehet szagolni a piaszagot és gondolkodni, hogy vajon mikor fordulnak jobbra a dolgok. Meg lehet nézni az új e-maileket, bár úgy sincs semmi... Olvasatlan levelek: 1. Feladó: Gerry Grosulak.
Grosulak? Grosulak... Több, mint egy éve nem hallottam ezt a nevet. Az első barátnőmet hívták Grosulaknak. De ő meghalt... Nem igazán sikerült túllépnem rajta. Szerintem nem is fogok. Ő különleges volt, és mindig segített. Mindig megértett, bármi történt is. De az apja sose fogadott el engem. Az, hogy most mégis írt nekem egy levelet, felettébb különös volt. Megnyitottam hát, és gyorsan el is olvastam. Nem volt hosszú.
„A lányom azt akarta, hogy ezek a dolgok legyenek az ön tulajdonai. Egyike volt utolsó kívánságainak. Így hát most elküldöm az ön címére.
G.G.”
Vajon milyen „dolgok”-ról beszélt? Ötletem sincs, hogy mit hagyhatott rám halott szerelmem. Mindesetre ha Grosulak elküldte őket, akkor hamarosan kiderül. Mikor utoljára beszéltem vele, mondta, hogy valami meglepetéssel készül. Talán ez lehet az.
A csomag végül egy hét múlva érkezett meg. Hazaértem az iskolából, mire ott várt az ágyamon egy nagy doboz. Öcsém mondta, hogy ő vette át, mivel más nem volt itthon. Szemügyre vettem a dobozt. Valami nagy lehetett benne. Felnyitottam.
Ami először kiesett a csomagból az ágyamra az egy nagy éjkék, de már majdnem fekete sisakféleség volt. Kimondottan nehéznek éreztem, mikor felemeltem, mondjuk nem vagyok túl erős. Számomra volt súlya. Leraktam az asztalomra, a monitorom elé, és jobban szemügyre vettem. A sisak nem egész arcot kitakaró volt, ahogy az általam ismert sisakok mindegyike, az arcot nem takarta ki. Volt a szemrész felett egy nem túlzottan nagy betűkkel írt írás: NVG. Alatta még kisebb betűkkel írta: NERVEGEAR. A sisak oldalán helyet kapott néhány szintén hárombetűs mozaikszóval ellátott lámpa is, amik most sötétek voltak.
-    Mi az? – kérdezte öcsém, aki az ajtóból figyelte, hogy mit csinálok.
-    Fogalmam sincs – vontam vállat. – Valami sisak. Nem tudom, hogy mi célt szolgál.
-    Próbáld fel! – tanácsolta, és végülis, nem volt mit vesztenem, felraktam a fejemre, ami szupernehéz lett ettől.
-    Semmi – vontam vállat.
-    Talán be kéne dugni – emelte fel a sisak hátából kilógó vezetékeket az öcsém.
-    Na az lehet – nevettem, és egy szabad konnektorba csatlakoztattam a vezetékeket.
Ebben a pillanatban a szerkezet a fejemen mintha életre kelt volna. A lámpák felgyulladtak, és a szememre egy napszemüveg-féleség csúszott. Ekkor egy hangot hallottam, a siak belsejéből, de se nem angolul, se nem magyarul, szóval esélyem nem volt rá, hogy felfogjam, mit akar közölni velem.
-    Itt egy levél! – kiáltott fel öcsém.
-    Nem kell kiabálni, hallok rendesen – vettem le a fejemről a sisakot.
Kezembe vettem a levelet, és végigolvastam. Ez már viszonylag hosszabb volt. Azt magyarázta el, hogy mit hova kell csatlakoztatni és aktiválni, hogy a sisak végre angol nyelvű legyen. Az eszközökön látszott, hogy nem gyárilag a sisak mellé vannak. Szóval valaki külön csinálta meg a sisakot angolra, erről a fura nyelvről, amit vagy kínainak, vagy japánnak vagy koreainak mondanék. Hát ezzel estéig elszórakoztunk, de aztán végül csak sikerrel jártunk.
Ismét a fejemre raktam a sisakot, és ismét aktiváltam. Most már értettem, hogy mit akar tőlem. Meg kellett érintenem a testem bizonyos pontjait (jórészével az összeset), hogy a sisak adatokat gyűjthessen. Mondjuk arról halvány fogalmam sem volt, hogy mihez kezd ezen adatokkal. Na mindegy, ha ez jó neki gondoltam, hát akkor miért ne. Aztán végre befejeződött a szkenn.
-    És most? – kérdeztem, miután fél percig nem történt semmi. Ledőltem az ágyamra (vagyis az ágynak nevezett elég viseletes állapotban lévő szegény matracra), mert már rendesen nehéz volt a fejemet tartani a sisakkal. – Egyáltalán jó valamire ez az izé? – kérdeztem inkább csak úgy magamtól, miközben a napszemüveg-féleségen lévő digitális képernyőt nyomkodtam. Egyszer csak egy gombnyomás után megjelent egy felirat, amiről végre leesett, hogy miért nem történik semmi. NO GAME FOUND. Szóval akkor ez valami ódivatú PC lehet, gondoltam. Ezen a napszemüveg-részen van a képernyő, ott jelenik meg a játék. Újra a nagy dobozba néztem, hátha van valami játék benne. Volt is. Egy.
-    Sword Art Online – olvastam fel félhangosan a címet.
Egy nagy lebegő kastély volt a borítón. Hátulján a szokásos lelkesítő szöveg, légy te is Aincrad (gondolom az a nagy kestély) hőse, küzdd át magad a számtalan féle és különböző erősségű ellenfeleken, kereskedj, kovácsolj, ismerkedj meg más játékosokkal, és együtt a tiétek lehet ez a világ, minden bűbájával együtt. „Ha egyszer belépsz Aincrad világába, másra se fogsz tudni gondolni. Rabja leszel, és azt kívánod majd, bárcsak mindig ott lehetnél” – írja az egyik béta teszter. Mire vársz? Csak mondd „Link Start!” és már ott is vagy.
-    Hát jó, próbáljuk ki – gondoltam.
Kifejezetten jó tapasztalataim vannak a középkori fantasy RPG játékokkal.
Újra felraktam a sisakot, majd tisztán és érthetően kimondtam:
– Link Start!
Arra számítottam, hogy majd egy 8-bites kardos-pajzsos valaki fog megjelenni azon a napszemüveg-képernyőn. Ehelyett eltűnt a szobám a napszemüveg képernyővel együtt, és egy hatalmas színorgiában találtam magam. Mielőtt szemügyre vehettem volna bármit is, színes menük ugráltak fel előttem, tájékoztatva a nyelvről, ami English-t írt, meg hogy minden rendben a sisakkal, aztán pedig jött a nagy feketeség.
-    Most meg mi van? – kérdeztem a semmibe.
-    Üdvözöllek ifjú Aincradi harcos. A játék sajnos még nem elérhető. Kérlek nézz vissza 2022. November 6-án, délután 1 órakor – tájékoztatott egy lányhang. – Ki akarsz jelentkezni most? – kérdezte aztán.
-    Igen – feleltem, hiszen a feketeségben való álldogálás nem volt valami izgalmas dolog.
Néhány másodperc múlva ismét a szombámban találtam magam, a sisakkal a fejemen. Öcsém aggódó arccal nézett rám.
-    Nem reagáltál. Miért nem? Mi történt?
Beszámoltam neki fura élményemről.
-    Szóval akkor ha bent vagy a játékban, akkor tényleg nem reagál a tested semmilyen külső ingerre. Ezt nevezem már játéknak! – kiáltott fel lelkesen. – Utánanéztem ennek a dolognak az interneten.
Azzal elmagyarázta, hogy a NerveGear egy nagyon új fejlesztésű játékplatform. Még csak egy játék létezik rá, az amibe én is megpróbáltam belépni. És ebből is csak 10.000 db-ot gyártottak. És az egyik az enyém. Hihetetlen öröm járt át, mikor én is elolvastam a beta teszterek cikkeit az interneten. Szinte mindenkitől 10/10-et kapott a Sword Art Online. Lázasan vártam hát november hetedikét, hogy végre én is bekerüljek a játékba, és saját szememmel lássam Aincrad világát.

 



Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?









Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!